Cégautó magánhasználata

Az utóbbi hetekben sokszor merül fel a hírekben a cégautó kérdése – extra cégautó adó vagy üzemanyagár emelkedés formájában. Ennek ellenére még mindig népszerű béren kívüli juttatás ma Magyarországon a céges autó. Sokakban felmerül azonban a kérdés, hogy a céges autót költségét milyen formában lehetne mérsékelni.

A cégautókat legtöbbször nem csak üzleti célra használhatjuk, hanem munkába járásra és magánhasználatra is. Járjuk körbe ezt a témát!

Kezdjük a munkába járással. A munka törvénykönyve értelmében a munkavállalónak kötelessége a munkáltató által elvárt helyen és időben megjelenni, mégpedig munkára képes állapotban. Vagyis, ha értelmezzük ezt a mondatot, akkor láthatjuk, hogy a munkavállaló dolga, hogy a munkahelyén megjelenjen, azaz a lakóhelye és a munkahelye, adott esetben székhelye, illetve telephelye közötti távolságot megtegye.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a munkavállaló vagy közösségi közlekedéssel érkezik a munkahelyére, vagy pedig saját, esetleg céges autóval.

Ahogy korábban is említettük, egyre népszerűbb juttatási forma a céges autó, ezért sok esetben az a helyzet áll fenn, hogy a munkavállaló a céges autóval érkezik a munkahelyére. Az sem ritka, hogy a munkáltatók magáncélú használatot is engedélyeznek a munkavállalóknak, így a magáncélra is használható cégautó egyre jobban felértékelődik a munkavállalók szemében. Egy ilyen juttatás azon felül, hogy növeli a munkavállalói élményt, még jelentős megtakarítást is eredményezhet a munkavállalónak. A munkáltató szempontjából pedig ez a pozitív munkavállalói élmény hozzájárulhat a munkaerő megtartásához, a motiváció erősítéséhez és a teljesítmény javulásához.

A munkaerő megtartása mellett a cégek tulajdonosai számára másik fontos terület a költségek átláthatósága. Egy cégautó megvásárlása előtt a cégtulajdonosok minden esetben szeretnék látni, hogy a cégautó költsége pontosan hogyan jelentkezik a költségvetésben, illetve adózás szempontjából milyen szabályok vonatkoznak rájuk.

A legfontosabb szempont a cégvezetők számára ebben a helyzet az, hogy kedvezményeket kizárólag üzleti célra használt autók után tudnak igénybe venni. Nézzük először tehát azt, hogy mit jelent pontosan az üzleti célú használat?

 

Mit jelent pontosan az üzleti célú használat?

Az Szja törvény azt mondja, hogy hivatali, üzleti utazásnak minősül

  • a magánszemély jövedelmének megszerzése, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása érdekében szükséges utazás, kivéve azokat az utakat, amelyek során az illető a lakhelyéről a munkahelyére, vagy adott esetben a munkáltató telep- vagy székhelyére utazik
  • a kiküldetés vagy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, más munkáltatónál végzett munka miatti utazás

Fontos azonban, hogy nem minősül üzleti útnak az olyan utazás, amelyről akár közvetve is megállapítható, hogy az utazás csak látszólag volt üzleti, hivatali célú.

Az említett törvény rendelkezik még az országgyűlési képviselő, a nemzetiségi szószóló, a polgármester és az önkormányzati képviselő olyan utazásairól, amelyeket a tisztségével összefüggésben tesz. Ezek szintén üzleti utazásnak minősülnek. Éppúgy, ahogy a magánszemély törvényben megállapított különleges jogosítványt gyakorló, belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez, vagy az említett jogi személy tagsága mellett működő külföldi vagy belföldi székhelyű jogi személynél, egyéb szervezetnél betöltött tisztségéhez kapcsolódó utazása, akkor is, ha a magánszemély nem áll munkaviszonyban az említett jogi személlyel, egyéb szervezettel.

 

Munkába járás utazási költségének megtérítése – Milyen lehetőségek vannak?

Minden évben a nemzetgazdasági miniszter teszi közzé annak az összegnek a maximális mértékét, amelyet a munkáltató a munkavállalónak fizethet akkor, ha a lakhelye távol esik a munkahelyétől. 2022-ben ez az összeg 41.760 Ft.

A törvény értelmében a munkába járás fogalma azt jelenti, hogy a munkavállaló naponta utazik a lakóhelyéről a lakhely szerinti település közigazgatási határán kívül eső munkahelyére. Amennyiben a településen belül sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja megoldani az utazást, akkor saját gépkocsit is használhat a munkába járásra.

Ugyancsak a törvény szabályozza, hogy ha a tartózkodási hely nem egyezik meg a hivatalos lakhellyel, akkor a munkáltató a hazautazás költségeit hetente egyszer, azaz havonta négyszer köteles megfizetni a munkavállaló számára.

Ha a munkavállaló lakhelye és munkahelye között nincsen semmilyen közösségi közlekedési lehetőség, illetve csak rendkívül hosszú várakozási idő mellett vehető igénybe, akkor a munkavállaló saját gépkocsijával is bejárhat a munkahelyére. Ebben az esetben a munkaadó kilométerenként 9 forint költségtérítést fizethet a munkavállalónak, amelyet a munkavállalónak adminisztrálnia kell. Ha ezt a lehetőséget választja a munkavállaló, akkor nyilatkoznia kell a pontos lakóhelyéről, vagy adott esetben tartózkodási helyéről, illetve arról is, hogy melyik címről jár be dolgozni.

Egy másik lehetőség, amikor a cég béren kívüli juttatásként céges autót ad a munkavállalónak, aki hivatalos üzleti utakon kívül ezzel az autóval oldja meg a napi munkába járást is. Jogos kérdés, hogy ilyen esetben a munkába járás után érvényesíthető-e bármilyen adókedvezmény, vagy a céges autóval való munkába járás teljes mértékben magánhasználatnak minősül-e. Ezt a kérdés a cikkben még alaposan körüljárjuk, kitérve annak pontos részleteire is, hogy cégtulajdonosként hogyan és milyen formában érdemes rögzítenünk a cégautók magán célú használatát.

 

A munkába járás céges autóval – üzleti út vagy sem?

Az előbb említett törvény értelmezése során felmerülhet az a kérdés, hogy ha a munkába járás célja nem más, mint            a magánszemély jövedelmének megszerzése, illetve a kifizető tevékenységével összefüggő feladat ellátása miatt szükséges utazás, akkor a munkába járás üzleti útnak vagy magáncélú felhasználásnak minősül-e.

Az Szja törvény azonban egyértelműen pontosítja, azaz kiemeli, hogy a munkavállaló lakóhelye és a munkahelye, adott esetben a munkáltató cég- vagy telephelye közötti út kivételt képez, azaz nem számít üzleti, hivatali útnak. Vagyis, a munkába járás a törvény értelmében magáncélú felhasználásnak minősül.

A törvény tehát pontosan meghatározza, hogy egy utazás akkor minősül üzleti útnak, ha az alábbi céloknak megfelel:

  • a munkáltató által elrendelt kiküldetés,
  • a munkaszerződésben rögzítettektől eltérő foglalkoztatás,
  • más munkáltatónál való munkavégzés.

A törvény tehát szigorú ebben a tekintetben, sőt, azt is kiemeli, hogy ha az adott utazásról egyértelműen vagy akár közvetve derül ki, hogy csupán látszólag volt üzleti célú, akkor sem lehet semmilyen adókedvezményt érvényesíteni.

Az élet azonban néha produkál olyan helyzeteket, amikor mérlegelni kell. Gondoljunk csak bele egy olyan szituációba, amikor a munkavállaló nem a munkavégzés helyén kezdi a napot, hanem reggel egy üzleti partnerrel kell találkoznia a partner munkahelyén. Abban az esetben, ha az üzleti partner munkahelye közelebb esik a munkavállaló lakhelyéhez, nem sok értelme lenne annak, hogy a munkavállaló először elautózik a munkahelyére, majd onnan a partnerhez. Ezzel felesleges költségek jelentkeznének. Ehelyett inkább az észszerű gazdálkodás elve alapján azt választja, hogy a lakóhelyéről egyből az üzleti partnerhez megy, így azonban ez az út már nem magáncélú használat, hanem üzleti célú utazás lesz.

 

Cégautó használata magáncélra is – Erre figyeljünk cégtulajdonosként!

A munkavállalók számára biztosított cégautónak számos előnye van mind a munkaadóra, mind pedig a munkavállalóra nézve. A munkavállalók nagy része pozitívan értékeli, amikor az interjú során a cégtulajdonosok bejelentik, hogy az adott pozícióhoz cégautó is jár. Számukra ez jelentős költségmegtakarítást jelenthet, különösen akkor, ha a munkába is járhatnak vele.

Cégtulajdonosként a pozitív munkavállalói élmény mellett további pozitív hatásai is lehetnek a cégautónak. A cégtulajdonban lévő autó után ugyanis a cég olyan költségeket számolhat el, mint például az üzemanyag, a szervizdíj, a biztosítás vagy a parkolás. Ezen felül értékcsökkenést is leírhat, amelynek során az autó vételárát a hasznos élettartam alatt részletekben számolja el költségként.

Amennyiben cégtulajdonosként nem a saját tulajdonú autó vásárlása mellett döntünk, hanem igénybe vesszük egy lízingcég szolgáltatásait, akkor az említett költségek sokkal kiszámíthatóbbak és könnyebben tervezhetőek lehetnek. Ma Magyarországon a legnépszerűbb finanszírozási formák közé tartozik az operatív lízing, vagy más néven tartós bérlet, amely során a lízingbeadó a lízingbe vevő igényeinek megfelelő gépjárművet beszerzi és a lízingbe vevőnek, havi lízingdíj fizetés ellenében határozott idejű használatra átengedi. Ez a lízing futamidő legtöbbször 36 vagy 48 hónap. A futamidő végével az autó tulajdonosa a lízingcég marad.

Az operatív lízingnek számos előnye van a saját tulajdonú cégautó vagy egyéb konstrukciókkal szemben. Az operatív lízing ugyanis:

  • gazdaságos, hiszen a lízingdíj ÁFA-ja visszaigényelhető
  • minimális beruházást igényel
  • biztonsággal tervezhető, nincsenek váratlan költségek a futamidő során
  • kiszámítható, nincsenek nem várt költségek a futamidő végén
  • kényelmes megoldás, hiszen a lízingszolgáltató biztosítja a cégautó fenntartásához szükséges szakértelmet, illetve műszaki hátteret

Mielőtt azonban cégtulajdonosként cégautó vásárlásra, illetve lízingre szánjuk el magunkat, gondoljuk végig, hogy pontosan kik, hogyan és milyen formában fogják használni a cégautót. A mindennapi munkavégzés során számos olyan helyzettel szembesülhetünk, amelyet előre nem látunk. Az élet gyakran produkál váratlan eseményeket, amelyekre egy jól átgondolt cégautó szabályzattal felkészülhetünk.

Mire figyeljünk a cégautó szabályzat elkészítése során?

Kell útnyilvántartást vezetnünk?

Cégautó áfa visszaigénylés 2022

 

 

Határozzuk meg, hogy ki használhat cégautót!

A cégautó szabályzat első fontos pontja az, hogy határozzuk meg, hogy a céges autóra kik lesznek jogosultak. Nagyobb cégek esetében érdemes az egyes munkavállalói szinteket alapul venni és ennek megfelelően meghatározni, hogy ki és milyen típusú cégautóra lesz jogosult. Erre akkor is figyeljünk, ha az autó egy felsővezetői pozícióhoz járó, úgynevezett státuszautó, illetve akkor is, ha a munkavállaló napi feladatainak ellátásához szükséges munkaeszköz (pl. egy árut szállító kisteherautó).

Rögtön a cégautó szabályzat elején érdemes végiggondolni azt is, hogy milyen mértékben engedjük meg a magánhasználatot cégautók esetében. Nem könnyű kérdés, hiszen a cég által nem, vagy csak részben támogatott magánhasználat csökkentheti a cégautó jelentőségét a munkavállaló számára.

Nem csak azokra az esetekre kell gondolnunk, amikor egy új munkavállaló lép be a céghez, hanem azokra is, amikor például munkaköri változás, munkából való időleges kiesés (pl. szülési szabadság, külföldi munkavégzés) vagy felmondás következik be. A cégautó szabályzatnak ezekre az esetekre is pontos és egyértelmű információkat kell tartalmaznia a későbbi vitás helyzetek elkerülése érdekében.

Ne feledkezzünk el annak rögzítéséről sem, hogy amennyiben a cégnél próbaidőt alkalmazunk, akkor az új munkatársak a próbaidő alatt igénybe vehetik-e a cégautót vagy sem. Illetve arra is térjünk ki, hogy ha igénybe vehetik, akkor milyen feltételekkel biztosítjuk a számukra.

Letölthető cégautó szabályzat útmutató

 

Határozzuk meg a felelősségi köröket!

Cégautó használat során rendkívül fontos, hogy cégtulajdonosként pontosan határozzuk meg, hogy milyen kötelezettségei vannak a cégautót használó munkatársaknak, illetve ne feledkezzünk meg a felelősségi körökről sem.

Cégtulajdonosként elvárhatjuk a munkavállalótól, hogy a cégautót gondos tulajdonosként kezelje. Mindez magába foglalja, hogy a munkatársaknak a cégautót érvényes okmányokkal (pl. vezetői engedéllyel), a KRESZ szabályait betartva kell használni. Az esetleges szabálysértési eljárások során kiszabott bírságok rendezési módját is szabályozhatjuk a cégautó szabályzatban, azaz pontosan leírhatjuk, hogy ki és milyen arányban fizeti meg a büntetést. Amennyiben a cégautóra CASCO biztosítást is kötünk, akkor ne feledkezzünk meg annak rögzítéséről sem, hogy a munkavállaló milyen mértékben kell, hogy vállalja kár esetén az önrészt (ezt külön is rögzíthetjük magán-, illetve üzleti célú használat esetére).

Egy megfelelően elkészített cégautó szabályzat rögzíti, hogy a leendő használónak még a használat előtt kötelessége megismerni az autót, beleértve a pontos működést, illetve az autóhoz esetlegesen használt alkalmazásokat, programokat és egyéb felszereléseket is. Mind munkavállalóként, mind cégtulajdonosként érdemes időt szánni a cégautó átvételekor egy alapos szemlére, hogy az esetleges hibákat, sérüléseket még a használatba vétel előtt jelezni tudják.

Minél részletesebben tartalmazza a használó felelősségi körét egy cégautó szabályzat, annál jobban le lehet fedni az összes előforduló esetet, és így a legtöbb vitás vagy félreérthető helyzet elkerülhetővé válik.

 

Pontosan különítsük el a céges és magánhasználatot!

Részben az előző ponthoz kapcsolódóan fontos, hogy a cégautó szabályzatunk pontosan határozza meg, hogy ki és mikor használhatja a cégautót magán célra is. Előfordulhat, hogy cégtulajdonosként eleinte nem tulajdonítunk nagy jelentőséget ennek a kérdésnek, mégis érdemes vele alaposan foglalkozni, mert így a későbbiekben számos kellemetlen, vitás helyzetet elkerülhetünk.

Mindenekelőtt rögzítsük, hogy melyik pozícióhoz milyen cégautót adunk a munkatársainknak, és számukra milyen arányban és milyen feltételekkel engedélyezzük a magán célú használatot. A gyakorlat azt mutatja, hogy azokban az esetekben, amikor a cégautó státuszautóként, vagyis a juttatási csomag részeként jár az egyes pozíciókhoz, nem korlátozzák jelentős mértékben a magán és a céges használatot. Az olyan esetekben azonban, amikor a cégautó inkább munkaeszköz, már szigorúbbak lehetnek a korlátozások.

A cégtulajdonosok sok esetben azért is ragaszkodnak a magán és a céges használat elkülönítéséhez, mert csupán a céges használat után válik elérhetővé az ÁFA visszaigénylése, ami jelentős költségcsökkentési lehetőség. Ennek igénybe vételéhez azonban pontosan dokumentálni kell a céges használatot, ami megtehető papír alapon, illetve elektronikus útnyilvántartási rendszer használatával is. A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb cég valamilyen GPS alapú rendszert használ, amellyel jelentős adminisztrációs terhet vesz le a munkavállalók válláról, hiszen valós időben nyomonkövethetővé válik a cégautó mozgása, és nincs szükség papír alapú rögzítésre. Az ilyen jellegű nyomkövető rendszerekről természetesen a munkavállalót is tájékoztatni kell a cégautó átadásakor.

 

Összegezés: mire kell pontosan odafigyelnünk?

Végezetül szedjük össze a legfontosabb tudnivalókat, amelyekre cégtulajdonosként figyelnünk kell:

  • magán célú felhasználásnak minősül az az út, amikor a munkavállaló a lakhelyéről a munkahelyére közlekedik a céges autóval
  • céges használatnak számít viszont minden olyan út, amely a munkavállaló bevételszerzéséhez, illetve a munkaadó tevékenységéhez szorosan kapcsolódik

Az előzőekhez képest persze mindig lehetnek olyan élethelyzetek, amikor cégtulajdonosként mérlegelni kell. Ilyenkor az észszerű gazdálkodás követelményeit tartsuk szem előtt, vagyis ha a cég gazdasági érdekei azt szolgálják, hogy a munkavállaló a lakhelyéről egyből például egy üzleti tárgyalásra menjen, ahelyett, hogy jelentős kitérővel először érintené a munkahelyét, akkor ebben az esetben a lakóhely és a partner munkahelye közötti utazás üzleti célú használatnak minősül.

 

 

Lépjen velünk kapcsolatba

Hoppá! Az űrlap nem található.