Egyre többet hallunk az ESG-ről, a társadalmi és környezeti felelősségvállalásról az elmúlt években. A fenntarthatóság most már nemcsak környezeti, de egyértelműen üzleti kérdés is. A Business Lease csoport legutóbbi felmérésében a piac minden szegmensében előtérbe kerül a fenntarthatóság kérdése. A piacok is ebbe az irányba motiválják a vállalkozásokat: a befektetők és az partnerek nagy része fontosnak tartja a fenntartható stratégiát. Ezt az irányt támogatja és karolja fel az ESG törvény, melyről a lenti cikkben olvashatnak részletesen.
2024. január 1-től lépett hatályba az ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény), melynek alapvető célja, hogy fenntarthatósági szempontok alapján is objektíven vizsgálhatók legyenek a magyarországi cégek. Ez a törvény fontos momentum abban a tekintetben, hogy hazánk megfeleljen az Európai Unió fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.
Az ESG jelentése Environmental - környezeti, Social - társadalmi és Governance - irányítási angol szavak rövidítése. Az általánosságokon túl - a fenntarthatóság jegyében -, nézzük meg, mit is takarnak ezek a fogalmak:
Environmental – a környezeti tényezők csoportjába sorolhatjuk például az energiatakarékosságot, CO2 és egyéb üveghatású gázok kibocsátását, hulladékkezelés folyamatát illetve minden olyan tevékenységet, amely a vállalat szűk és tágan értelmezett környezetére hatást gyakorol.
Social – vagyis társadalmi tényezők. Ide tartoznak a munkavállalókkal kapcsolatos kérdések például a foglalkoztatási egyenlőség, nemek közötti sokszínűség vagy a termékbiztonsági szempontok és felelősség, az alkalmazottak egészsége és biztonsága, képzés és fejlesztés és adatvédelmi problémák.
Governance - irányítási tényezők, mint például a vállalat vezetési és irányítási struktúrája, etikai normák, management folyamatok és egyéb olyan tényezők, amelyek hatással vannak a vállalat hosszú távú értékteremtésére és fenntarthatóságára.
Az ESG szabályozás három fontos területet fed le. Az ESG jogszabály segítségével egyrészt elérhetővé válik, hogy az adott céggel üzleti kapcsolatba kerülő többi piaci szereplő teljesebb képpel rendelkezzen a szervezetről.
Emellett az új jogszabály célja, hogy a cégek információkat nyújtsanak a náluk felmerülő fenntarthatósági kockázatokról, illetve, hogy magyarországi az európai fenntarthatósági keretrendszerek összhangba kerüljenek.
Egyrészt a jogszabály alá eső vállalatoknak össze kell gyűjteni és megfelelő formában riportálni kell a vállalati tevékenységgel és működéssel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat és lehetőségeket. Az összegyűjtött információkat be kell építeniük az üzleti döntéseikbe és stratégiájukba is.
Emellett a másik fő terület, amelyet nyilvánosságra kell hozni, hogy a működés milyen hatással van az emberekre és a környezetre.
A magyarországi ESG-törvény ugyan 2024-ben lépett hatályba, de ebben az évben még nem vonatkozik minden egyes Magyarországon bejegyzett vállalkozásra.
2024-ben csupán egy szűk vállalati körnek kell megfelelniük a fenntarthatósági jogszabály előírásainak. A törvényt fokozatosan, sávosan terjesztik ki a teljes hazai vállalkozói szférára.
A bevezetés időpontja függ az adott cég méretétől és árbevételétől, 2024 elejétől kizárólag a legnagyobb vállalatok esnek a szabályozás hatálya alá. A következő években ez a kör folyamatosan bővül a következő formában:
2024-es évre vonatkozóan, azokat a vállalatokat kötelezik a fenntarthatósági vizsgálatra, amelyek az üzleti évet megelőző üzleti évben a következő három érték közül bármelyik kettőt teljesítik:
Azon cégek száma, akik magyar központtal rendelkeznek és jelentéstételre kötelezettek, csak pár tucat, mivel a külföldi központú cégek központosítottan készítik el a jelentést.
2025-ös évben bővítik a fenntarthatósági jelentéstevők körét, méghozzá az alkalmazotti létszám tekintetében. Szintén kettő értéknek kell meghaladnia a határértéket az előző üzleti évben.
Az többi érintett cégnek, akik, az első két körbe nem tartoztak bele csak a 2026-os üzleti évről 2027-ben kell beszámolót készíteniük, tehát van idő a felkészülésre. Viszont a folyamat és a rendszer nem egyszerű, így nem érdemes az utolsó pillanatra hagyni a folyamat és a riporting rendszer kivitelezését.
A fenntarthatósági vizsgálatot nem egyszeri alkalommal kell elvégezni.
A cég életében rendszeres folyamattá kell válnia, hiszen a cégeknek évente lesz beszámolási kötelezettségük. Az érintett cégeknek teljes körű kockázatelemzést kell végezniük minden év június 30-ig a saját és közvetlen beszállítóik tevékenységével kapcsolatban.
A pénzügyi év végét követő hat hónapon belül el kell készíteni az ESG-riportot.
A folyamat felügyeleti hatósága a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) A jelentés auditáláshoz használhatunk ESG tanácsadót is mielőtt feltöltjük a ESG portálra.
Összességében a jogszabály lehetőséget ad igénybe vehető ESG-szoftver, EGS-tanácsadó, és ESG-auditor egyaránt.
Az ESG előnye – a pozitív reputáció és jó hitelkonstrukció - mellett 2026-tól komoly pénzbírságokra is számíthatnak azok, akik ennek nem tesznek eleget. Az ESG bírság mértékét még nem határozta meg a törvényalkotó. ESG adatszolgáltatási kötelezettség megszegése miatti pénzbírság csak 2026. január 1-jétől lesz kiszabható.
Az ESG néhány eleme már most is sok cégnél megtalálható. Gondoljunk a gyerekbarát munkahelyre, a munkahelyi környezet javítására vagy a szelektív hulladékgyűjtésre. Ezeket az elemeket kell tovább fejleszteni.
Az ESG megfeleléshez első lépésként a fenntarthatósági ESG célkitűzéseiket kell kidolgoznunk. Majd mérjük fel cég jelenlegi ESG állapotát és készítsünk tevékenységi tervet. Ezt követi a jelentés készítése és a külső hitelesítés. A folyamat egyes elemei:
A kockázatelemzés a sz ESG folyamat egyik legfontosabb lépése, hiszen ekkor kerül átvilágításra fenntarthatósági szempontból a cég teljes tevékenysége. A vállalatnak először is egy cégre szabott kockázatkezelési rendszert kell kidolgozni és beépíteni valamennyi üzleti folyamatába. Ha indokolt a kockázatelemzés ebben a szakaszában már megelőző intézkedéseket kell tenni.
A közvetlen beszállítók kiválasztásánál fontos a fenntarthatósági szempontok megkövetelése.
Az ESG kockázatelemzés egyik alapvető része a saját tevékenység elemzésén túl a közvetlen beszállítók átvilágítása fenntarthatósági szempontból. Ha az elemzésnél felmerül a fenntarthatósági szempontok megsértése, azonnali lépések szükségesek. Vagy kénytelenek leszünk megszüntetni az üzleti kapcsolatot a kiszűrt céggel vagy az adott cég konkrét lépéseket tesz a nem megfelelő gyakorlat azonnali megváltoztatására.
A panaszkezelési rendszer felépítése az ESG törvény egyik sarokpontja. A kötelezett vállalatok a kötelesek panaszkezelési rendszert is kiépíteni és fenntartani.
Ennek a rendszernek a célja, hogy bárki bejelentést tehessen környezeti kockázatokkal illetve társadalmi felelősségvállalással kapcsolatban. Miután lezárult a vállalaton belüli panaszkezelési eljárás, a vállalkozás 15 napon belül értesíti az SZTFH-t a panaszkezelés eredményéről.
Az ESG területén a hatósági feladatokat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) látja el. Ez az a szervezet, amely többek közt a szerencsejáték, a dohányügy, valamint a végrehajtók és felszámolók felügyeletéért is felelős. Az SZTFH-n belül 2024. február 1-jével létrejött az ESG Igazgatóság.
