A KSH adatai alapján a fiatal és az idős sofőrök vezetési stílusa közötti különbség tekinthető a balesetek fő okának. A 25 év alatti, fiatalabb korosztály körében a vezető ok a gyorshajtás. Az idősebb vezetők körében pedig a leggyakoribb hiba az elsőbbség meg nem adása, illetve az irányváltoztatási, haladási és kanyarodási szabályok be nem tartása. A statisztikai adatok azt is tükrözik, hogy a sofőrök közül leggyakrabban a 46-64 éves korosztályba tartozók tehetők felelőssé egy-egy káreseménynél, ők okozzák ugyanis a balesetek 26,8%-át. Mindemellett a 36-45 éves korosztály is magas arányban okoz balesetet (21,8%).
Baleset esetén a KRESZ szabályai szerint a szabálytalanságot elkövető félt terheli a balesettel járó büntetés, függetlenül attól, hogy az adott jármű kinek a tulajdonában áll. Az autóban keletkezett kárért viszont az autó tulajdonosa a felelős, vagyis abban az esetben, ha egy cég tulajdonában van, akkor a cég, ha pedig lízing autóról beszélünk, akkor pedig a lízing cég. Kivételt képez az az eset, ha a kár a munkavállaló szándékos vagy gondatlan károkozásából fakad, mert ilyenkor a munkavállaló is felelősségre vonható.Mivel a szabályozás nem terjed ki részletesen minden eshetőségre, ezért céges autó esetében ajánlott az egyes felelősségi köröket külön szerződésben rögzíteni. A legjobb, ha ezt az úgynevezett cégautó szabályzatban rögzíti a cégvezető, ugyanis a felelősségi körök pontos meghatározásával számos későbbi konfliktus megelőzhető. Érdemes arra is részletesen kitérni, hogy az esetlegesen felmerülő büntetési tételek megfizetése kit és milyen mértékben terhel.Korábbi cikkünkben részletesen írtunk arról a 4 szempontról, amit a cégautó szabályzat elkészítésekor figyelembe kell venni.
A legfontosabb, hogy gondoskodjunk a biztonságról. Ha a gépjárművek műszaki állapota megengedi, akkor húzódjunk le az útról, ne akadályozzuk és ne veszélyeztessük a forgalmat. Amennyiben nem tudunk biztonságosan félrehúzódni, akkor azonnal vegyük fel a láthatósági mellényt. Ha a jármű olyan állapotban van, akkor kapcsoljuk be a vészvillogót. Ezt követően pedig helyezzük el az elakadásjelző háromszöget megfelelő távolságba, hogy figyelmeztessük a többi autóst a veszélyhelyeztre. Ezután húzódjunk biztonságos helyre, majd szükség esetén értesítsük a rendőrséget és a mentőket.Ha úgy ítéljük meg, hogy az autó mozgásképtelen vagy nem biztonságos a továbbhaladás, mert például defektet kaptunk, megsérült a felni vagy esetleg kinyílt a légzsák, akkor haladéktalanul értesítsük az Assistance szolgálatát. Az Assistance a nap 24 órájában elérhető.Minden információ, amit a helyszínen össze tudunk gyűjteni nagy segítség lehet a biztosító számára. Különösen akkor, ha vitás helyzet alakul ki a biztosítóval/károkozóval. Időnként előfordul ugyanis, hogy ellentétes kárleírásokat küldenek be az érintettek. Ilyen esetben egy videófelvétel vagy fénykép sokat tud segíteni a kárrendezésben. Fontos, hogy ne csak a saját sérülését, hanem az autók helyzetét, a helyszínt, a sérüléseket, a másik autó sérüléseit, a helyszínen lévő táblákat és minden olyat fényképezzünk le, ami a későbbi kárrendezés során fontos lehet.
Személyi sérülés esetén azonnal értesítsük a mentőket és rendőrséget, illetve ha lehetőségünk van rá, akkor az elsősegélynyújtás szabályainak megfelelően segítsünk a sérülteken.Ugyancsak fontos, hogy értesítsük a rendőrséget, ha vitás helyzet alakul ki, például ha a károkozó nem ismeri el a felelősségét, illetve ha lopás vagy részlopást észlelünk a járművel kapcsolatban. A részlopás azt jelenti, hogy az autóról leszereltek valamilyen alkatrészt, például tükröt, felnit vagy lökhárítót. Ilyen esetben se hagyjuk el a helyszínt, hanem készítsünk felvételeket és értesítsük a rendőrséget.
Előfordul, hogy a balesetet okozó jármű megállás nélkül tovább hajt. Ilyen esetben, ha tudjuk, akkor jegyezzük fel a rendszámát, az autó típusát és színét, majd hívjuk a rendőrséget.Ha nem volt lehetőségünk felírni a rendszámot, akkor próbáljunk szemtanúkat keresni, hátha valakinek sikerült megjegyezni a rendszámot, illetve az autó típusát.Azoknál a céges autóknál, amelyek rendszeresen nagy távolságokat tesznek meg, jó megoldás lehet egy fedélzeti kamera rögzítése, mert a felvételeket visszanézve könnyen beazonosítható a károkozó.A rendőrséget minden esetben érdemes értesíteni egy cserbenhagyásos balesetnél, mert előfordulhat, hogy a helyszínen térfigyelő kamera üzemel, és annak felvételét csak a hatóság jogosult kikérni.Bármi is történik, ne felejtsünk el jó minőségű fényképeket rögzíteni a baleset helyszínén, ugyanis a kár bizonyítása a biztosító előtt így sokkal könnyebb lesz.
Ha a baleset helyszínén a balesetben érintett felek mindent tisztáztak, szükség esetén a személyi sérülések is ellátásra kerültek, akkor gondoskodni kell a sérült járművekről. Ha céges autóról van szó, és a lízingszerződés tartalmaz Assistance szolgáltatást, akkor az autók elszállításáról ők gondoskodnak. Céges autót használóként a mi feladatunk, hogy még a baleset helyszínén értesítsük az Assistance szolgáltatót a baleset bekövetkeztéről, akik részletes tájékoztatást adnak a további lépésekről. A lízingszerződés tartalmazza, hogy egy baleset kapcsán milyen szolgáltatásokra vagyunk jogosultak, azaz a sérült jármű elszállításával egyidejűleg kapunk-e új járművet.Fontos tudni azonban, hogy a fém-alkatrészek és a törött üveg eltakarítása az autó tulajdonosának, adott esetben használójának a feladata, mert a tűzoltóság csak a súlyos baleseteknél felelős.
Mindegy, hogy egy résztvevős (például mi tolattunk neki valaminek) vagy többrésztvevős a káresemény, az alábbiak szerint zajlik a kárrendezés.
Az előzőekben felsorolt biztonsági intézkedések után fontos, hogy azonnal jelentsük a balesetet a lízing szolgáltatónknak, a Business Lease-nek is, azaz vegyük fel a kapcsolatot a call centerrel.A call center pontos tájékoztatást tud nyújtani azzal kapcsolatban, hogy milyen dokumentumok kitöltésére van szükség, illetve mire figyeljünk oda a dokumentumok kitöltésekor.A szükséges dokumentumok beküldése előtt a Business Lease minden esetben szakmai szempontból átvizsgálja azokat, és ha hiánypótlásra van szükség, vagy nem megfelelően történt a káresemény leírása, akkor felveszi a kapcsolatot a gépkocsi használójával és javaslatot tesz arra, hogy hol módosítson. Erre azért lehet szükség, hogy a biztosító is megfelelően kezelje a káreseményt, illetve elkerülje a későbbi hiánypótlásokat és így rövidítse a kárrendezés időszakát.
A kárfelvételt a biztosító vagy szerviz kárszakértője végzi el. A kárfelvétel során megtörténik a gépkocsi sérülésnek dokumentálása, majd kiállításra kerül a kárfelvételi jegyzőkönyv. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvön feltüntetett sérülésekre vállal fizetési kötelezettséget, fedezet, ill. tisztázott jogalap alapján.
A biztosító, vagy a megrendelő fizetési kötelezettség vállalását követően a szerviz megrendeli az alkatrészeket. Az alkatrészek beérkezését követően a Javító időpontot egyeztet a jármű használójával. Ha az autó mozgásképes, lehet vele közlekedni, nem szükséges a szervizben hagyni rögtön a kárfelvétel után. Érdemes csak akkor egyeztetni a javítás időpontját, amikor a kárfelvételi jegyzőkönyvön cserére kiírt alkatrészek már a szerviz raktárában vannak.
A szükséges alkatrészek megérkezése után a szerviz elvégzi a javítási munkálatokat.
Kárbejelentési nyomtatványLízingelt autó esetében a legtöbb lízingcég, így a Business Lease is a partnerei rendelkezésére bocsát egy kárbejelentő nyomtatványt , amelyen pontosan feltüntethető, hogy mi történt. Fontos, hogy ezen a kárbejelentő nyomtatványon részletesen írjunk le mindent, és írjuk alá, mert a biztosítónak ezzel a kárbejelentővel kerül bejelentésre a káresemény.Kék-sárga baleseti bejelentő lap – ha 2 vagy több jármű érintettHa kettő vagy több autó ütközött, akkor a nemzetközi kék-sárga baleseti bejelentő lapot is ki kell tölteni. Erre abban az esetben is szükség van, ha belföldön, illetve akkor is ha külföldön történik a káresemény.Függetlenül attól, hogy az adott jármű a cég tulajdonában van, bérelt, esetleg lízingelt, a legfontosabb, hogy minden balesetnél készüljön egy kék-sárga baleseti bejelentő, amely arra való, hogy hitelesen rögzítse a baleset körülményeit. Ez a jegyzőkönyv tartalmazza a körülményekre vonatkozó információkat, a fontosnak vélt történéseket, illetve az érintettek adatait és a felelősség elismerést az okozott kárért. Minden esetben a kék-sárga baleseti bejelentőt aláírók hitelesítik a nyomtatványt, igazolva, hogy egyetértenek annak tartalmával.Fontos, hogy ennek a jegyzőkönyvnek az elkészítését soha ne vegyük félvállról. Ez lesz ugyanis az alapja minden későbbi vizsgálatnak.További dokumentumok, határidőkMinden esetben csatolni kell a kárbejelentőkhöz a forgalmi engedély másolatát, a jogosítvány adatlapot, illetve a rendőrségi intézkedésről szóló jegyzőkönyvet vagy feljelentés másolatát, ha rendőri intézkedésre sor került.Fontos információ a gépjárműhasználók számára, hogy a kárbejelentési kötelezettség minden esetben fennáll. Erre akkor is szükség van, ha a jármű CASCO biztosítással rendelkezik, illetve akkor is, ha csak kötelező biztosítás van kötve az autóra. Ne feledjük, hogy ha elmulasztjuk a kárbejelentést, akkor a biztosító késedelmes bejelentésre hivatkozva elutasíthatja, és a legtöbb esetben el is utasítja a kárigényt. Kötelező biztosítás esetén a kárbejelentési kötelezettség 30 nap, CASCO esetében ennél sokkal szigorúbb a határidő, ott csupán 48 óra áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben ez az idő 20 napra kitolható, de ennek részleteiről minden esetben egyeztessünk a lízingcéggel.A biztosítási típusokról részletesen.
Mennyi idő a kárfelvétel folyamata?A kárrendezési határidőt a vonatkozó jogszabályok befolyásolják. Minden gépjármű kárrendezési határidő más, ami változik a kár aktuális státuszától. Általánosan azonban elmondható, hogy a biztosítónak 15, de legkésőbb 90 napon belül meg kell küldeni a választ,Mi okozhatja a megnövekedett ügyintézést?A megnövekedett ügyintézést a különböző kárszemlék eltérő időtartama befolyásolja. A biztosító a jogalap tisztázásához elrendelhet okozói szemlét, kérhet okozói nyilatkozatot / felelősség elismerést, pótszemlét, ellenőrző szemlét szemlét rendelhet el.Mit jelent a pótszemle?A pótszemle elrendelése nagyon gyakori. A tapasztalataink alapján legalább a káresemények 60%-ban előfordul.A pótszemle a kárfelvétel folyamatához kapcsolódik. Az alap kárfelvétel során a kárszakértő csupán a szabad szemmel látható sérüléseket dokumentálja. Nem ritka eset azonban, hogy amikor bekerül az autó a javításra a szervizbe, ott szétszedik, szétszerelik és olyan sérüléseket fedeznek fel, amelyek szabad szemmel nem láthatók. Ilyen például amikor a kárszakértő első ránézésre csak annyit lát, hogy megsérült a lökhárító. A szervizben azonba, amikor leszerelik a lökhárítót, akkor felfedezik, hogy nem csak az sérült, hanem az alatta található merevítő is. Ebben az esetben a szerviznek értesíteni kell a biztosító kárszakértőjét, hogy végezzen el egy pótszemlét. Amint ez megtörténik, a kárszakértő a merevítőt kiírja cserére, a szerviz pedig megrendeli. Ez a folyamat, illetve az alkatrész megérkezése azonban jelentős mértékben megnövelheti a javítás idejét.
Ha a baleset során megsérült, vagy elveszett a rendszám és cserélni szükséges, új rendszámtáblát tud a jármű tulajdonosa / üzembentartója igényelni. Ehhez a regisztrációs matricáról (jól olvasható legyen a fényképen a matrica sorszáma), ill. a forgalmi engedély másolatát szükséges bármelyik okmányirodában bemutatni és kérni a rendszámtábla utángyártását az erre a célra kijelölt kérelem kitöltésével. Fontos, hogy a tulajdonos részéről megfelelő meghatalmazással kell rendelkeznie az ügyben eljáró személynek.
Amikor bejelentésre kerül a káresemény, akkor a kárbejelentő dokumentum első oldalán be kell jelölni, hogy melyik kárrendezési típust választjuk. Ki kell választani, hogy a kár rendezését:
Nem mindegy, hogy melyiket választjuk és melyik biztosítónak jelentjük be, mert ez jelentős mértékben befolyásolhatja a javítás költségét és időtartamát.Részletesen a biztosításokról, melyiket érdemes választani, mit takar az elő CASCO?
